"...Midőn
az ember földén megjelent,
Jól béruházott éléskamra volt az:
Csak a kezét kellett kinyújtani,
Hogy készen szedje mindazt, ami kell.
Költött tehát meggondolatlanul,
Mint a sajtféreg, s édes mámorában
Ráért regényes hipotézisekben
Keresni ingert és költészetet.
De már nekünk, a legvégső falatnál,
Fukarkodnunk kell, általlátva rég,
Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk."
Madách Imre: Az ember tragédiája Tizenkettedik
szín
A
humán környezetszennyezés eredete és okai
A múlt
Évezredekkel ezelőtt a Földön élő kevés ember egyszerűen
szerezte meg az élelmét: vadászott és halászott. Semmit
sem tettek környezetük védelméért. Éhük csillapítására megölték
az állatokat, miközben élelmet kerestek letiporták a növényzetet.
De az ősember gyűjtögető, vadászó életmódjával nem okozott
olyan mértékű változásokat, amelyek számottevően károsíthatták
volna a természetet.
Barlanglakó őseink már maradandóbb változásokat okoztak:
gondoljunk csak a barlangrajzokra vagy az Aggteleki cseppkőbarlang
füstös, tűznyomokat viselő köveire. Az emberiség korai történelméről
annyit tudunk, amennyit ezek a korai "környezeti károk"
elárulnak.
A mezőgazdasági termelés korai formáival (kezdetleges növénytermesztés,
állattenyésztés) egyidejűleg jelentek meg a nagyobb mértékű
környezeti változások, részben a génállomány változása,
részben a szervezettebb termelés révén, - ezek hatása máig
érvényesül.
Összességében azonban kevés ember által okozott, és - mai
szemmel nézve - viszonylag kismértékű változásról van szó.
hatásaik lokálisak és többnyire rövid idejűek. Utánuk a
természet gyorsan és általában teljesen regenerálódott.
A korai civilizációk kialakulását az tette lehetővé, hogy
az élelemtermelés hatékonyabb és szervezettebb lett. A hatékony
mezőgazdasági termelés viszont nagyobb mértékű természetalakító
munkát igényelt, így az általa okozott változások is erőteljesebbek,
maradandóbbak voltak. Ugyanakkor a fémfeldolgozás, a növényi
és állati eredetű nyersanyagok hasznosítása, az érc- és
sóbányászat további jelentős hatást gyakorolt a természeti
környezetre, már valóban maradandó környezeti károkat okozva.
Nem csak gazdasági tevékenységek okoztak természeti károkat:
társadalmi konfliktusok "klasszikus megoldása"
a háborúk, és a népvándorlások is nagymértékű környezeti
ártalommal jártak.
A természeti környezet átalakítását felgyorsították a társadalmi
változások: a letelepedett, állandó lakhelyhez kötődő csoportok
egyre nagyobb és kényelmesebb épületeket emeltek. Kialakultak
a települések, az azokat összekötő úthálózat, a kultikus
vagy temetkezési célokat szolgáló épületek, a védelmet szolgáló
építmények. Közben megépítésükhöz, karbantartásukhoz és
lerombolásukhoz szükséges eszközök, anyagok és eljárások
is fejlődtek, egyre jobban megváltoztatva a természeti környezetet.
A jelen
A XX. században az ember megtanulta hpgyan növelheti a termésátlagot
műtrágyák és növényvédőszerek használatával. felfedezte,
hogyan kell gyártani olyan eszközöket, mint pédául a hűtőszekrény,
az autó vagy a repülőgép. Az otthonok világítására, fűtésére
elkezdte használni a kőolajat és a maghasadást. Beszennyezte
a vizeket, a talajt, a levegőt, évtizedek alatt sem lebomló
hulladékokkal árasztotta el a környezetet. Mostanra az ember
szinte a Föld minden részét elfoglalta, átrendezte anélkül,
hogy a hosszútávú következményeket figyelembe vette volna.
Összefoglalva: a természeti környezet leromlása nem újkeletű:
mióta ember él a Földön, azóta okoz egyre nagyobb változásokat
a környezetében. Önmagában egy-egy változás még nem jó és
nem rossz, nem előnyös és nem káros. A változásokat mi magunk
soroljuk a kedvező vagy káros kategóriába, aszerint, hogy
a bioszféra, és benne az ember létfeltételeit miként befolyásolják.
kedvezőtlen környezeti hatásról vagy környezeti kárról akkor
beszélünk, ha az emberi élet feltételeit negatívan befolyásoló
változást észlelünk. Természetes eredetű katasztrófáktól
eltekintve) pl. árvíz, földrengés, vulkánkitörés, sáskajárás)
káros környezeti hatást okozó változás általában az emberi
cselekvés hatására következik be. Vagyis tulajdonképpen
mi magunk vagyunk az okai és elszenvedői is a negatív környezeti
változásoknak.